keresés

ok

ESEMÉNYNAPTÁR

H K Sz Cs P Szo V
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Történet

A település története
Tiberius császár uralkodása idején (Kr. e. 14 – Kr. u. 37) jelennek meg Zalalövő mai helyén az első római katonák, és tábort létesítenek a Zala folyó mellett. A II. század első felében városi rangot kapott Hadrianus császártól Salla néven.
A honfoglaláskor megszállt település a nyugati határvédők telephelye volt. Valószínű, hogy a település innen kapta a Lövő nevet. A név 1295-ben keletkezett oklevélben fordul elő először „terra Leue” alakban.
A középkorban különböző földesurak: Széplaki Pósa, Csebi Pogány, Salamonvári és a Perneszi család birtoka volt. 1600-tól 1696-ig végvár volt. A török uralom alatt sok kis település pusztult el Lövő környékén, és az ott lakók ide menekültek. 1696-tól mezővárosi rangot kapott. 1780-tól 1860-ig járási székhely. A XIX. században sok kereskedő és iparos telepedett le, és az átmenő forgalom is megélénkült, amikor megépült 1830-ban a Zala folyón a Kőhíd.
A század elején a vasútvonalak megépítése föllendítette a község lakossága megduplázódott. A két világháború között a környék kereskedelmi és ipari központja lett. A második világháború után a határ közelsége, és politikai okok miatt a község fejlődése lelassult. 1984-től nagyközség, 2000. július 1-jétől város.


Zalalövő temploma
Az első lövői templom az Árpád-korban épült, 1366-ban említik először. A középkorban a templom a Salomvári Szent János evangélista plébánia filiája volt, és a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozott. Egy 1697-ből származó összeírás szerint a templom romokban állt, tornyát lerombolták. Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1748. évi egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint a Keresztelő Szent János fejevételének tiszteletére szentelt lövői templom téglából épült, tornya nem volt és zsupptető fedte. A templom tornyát 1761-ben újjáépítették.
1777-től, az újonnan alapított Szombathelyi Egyházmegyéhez tartozik a templom, amely továbbra is a salomvári plébánia része. A XIX. század során több próbálkozás történt annak érdekében, hogy Zalalövő központtal új plébánia jöjjön létre, de a XX. század elejéig sikertelenek maradtak a kísérletek.
A Zalalövői Plébániát, mint önálló egyházkormányzati egységet gróf Mikes János szombathelyi püspök alapította 1912. augusztus 1-én. Ettől kezdve vezetik itt az anyakönyveket.
A jelenlegi plébánia templom 1924-27-ig épült Metzner József tervei szerint.


Lékai László bíborosLékai László bíboros
Zalalövő jeles szülöttje dr. Lékai László bíboros, Magyarország prímása, Esztergom érseke. A Petőfi utca 21. szám alatt született 1910. március 12-én. Pappá szentelték Rómában 1934. október 28-án. Püspökké szentelték Veszprémben 1972. március 16-án. Esztergomi érsekké nevezték ki 1976. február 10-én. VI. Pál pápa bíborossá kreálta 1976. május 24-én. Meghalt 1986. június 30-án Esztergomban.
Lékai László bíboros Szent László ereklyét és miséző kelyhet adományozott a templomnak.

 





Tovább...
Iratkozzon fel ön is! feliratkozás